Megjelenés dátuma: 2008. augusztus 19.

1. Sit and Wonder
2. Love Is Noise
3. Rather Be
4. Judas
5. Numbness
6. I See Houses
7. Noise Epic
8. Valium Skies
9. Columbo
10. Appalachian Springs

A The Verve ünnepelt zenekar volt a 90-es években, ugyanakkor folyamatos belsô viszályok jellemezték. 1997-ben a 3., Urban Hymns címmel megjelent albumukkal mondhatni világsztárok lettek, ennek ellenére a banda 2 évvel késôbb felbomlott. Az énekes szólókarrierbe kezdett, majd 2007-ben újra összeállt a The Verve és megszületett a Forth.

Gondolkoztam, hol kezdjem, de minek köntörfalazni: ez az album nekem nem tetszik. Normál esetben nem is írtam volna róla, hisz nem ez a blog célja. Azt is bevallom, hogy nem vagyok túl járatos a zenekar életmûvében. A "Bitter Sweet Symphony"-t persze ismerem (ki nem?), tényleg fantasztikus szám - és ennyi. Ennek negatív oldala, hogy nincs összehasonlítási alapom, viszont jó, hogy sem elôítélettel, sem elvárással nem közelítettem az albumhoz. Pedig jól indult, mert a fenti tracklist-tel ellentétben nálam a "Love Is Noise" az elsô szám, ami azonnal bejött, remek kis dal. A többinek viszont köze nincs hozzá. Nevezhetném ezt kakukktojásnak, de számomra inkább a fennmaradó 9 szám az: 6-8 perces lebegô, elszálló zenék, mindenféle csúcspont, vagy figyelemre méltó dallamvilág nélkül - halál monoton mindegyik. Egyre sem emlékszem, ami kiemelkedôbb lett volna, úgyhogy teljesen random legyen itt a "Columbo", ha valakit ezek után még érdekel, mirôl is beszélek. Pedig nincs ellenemre a mûfaj, sôt... de ez az album nekem dögunalom. Esetleg vonaton utazva, a tájat bámulva bejönne, de akkor már inkább olyat választanék ebbôl a stílusból, amit tényleg szeretek.

No, kommentben jöhetnek az érvek és ellenérvek - engem nem hiszem, hogy meg tudtok gyôzni, de mást ne csak az én véleményem befolyásoljon :)

Cat szerint: [rating:2.0]

Bruzsy szerint: [rating:2.5]