Megjelenés dátuma: 2010. szeptember 6.
[mp3player width=177 height=240 config=fmp_jw_widget_config.xml playlist=the_thermals.xml]
Akkor most jöjjön egy kis indie, mert már rég volt. Az amerikai The Thermals elég termékeny együttes, 7 év alatt 5 stúdió és egy élő albummal jelentkeztek. Igazság szerint ebbe a lemezbe azért hallgattam bele, mert valahonnan iszonyú ismerős volt a nevük, azzal együtt, hogy sem a blogon, sem az iTunes-omban nem találtam nyomát, hogy lett volna bármi közöm hozzájuk. Aztán rájöttem, hogy valószínűleg az előző albumukat hallhattam (rémlik a borítója), de rövid úton megszabadultam tőle. Hogy miért, rejtély, hisz azon is vannak remek számok, mint például a Now We Can See. A Personal Life pedig úgy ahogy van egy nagyszerű lemez.
Furcsa, hogy egyes albumok legelső hallgatásra olyan hatást váltanak ki az emberből, hogy megáll benne az ütő, mások valamivel lassabban lesznek kedvencek. Ez az utóbbi kategória, elsőre nem mondott túl sokat, inkább apróságok ragadtak meg benne. Mint például a nyitódal gitárja, vagy egy-egy refrén. Aztán megmosolyogtatott az a felfedezés, hogy a dalok tulajdonképpen egy szerelem történetét mesélik el, ha másból nem is, a nyitó és záró dal címéből ez gyorsan kiderül. A számokban a gitárok meghatározó szerepet kapnak, ez könnyen magával rántja az embert. Így lesz gyorsan kedvenc az I’m Gonna Change Your Life, a Not Like Any Other Feeling, vagy a Power Lies. A Newer Listen To Me-t a dallamossága, a Your Love Is So Strong-ot a dühös, már-már punkos ritmusa miatt szerettem meg nagyon. Összességében egy rossz szám sincs az albumon, sőt, még hullámvölgyek sincsenek. Elejétől a végéig erős anyag, ami minden hallgatással csak jobb lesz.
A Personal Life az indie rock iskolapéldája, ezért nagyon ajánlom azoknak, akik egy kicsit is szeretik ezt a stílust. Szerintem nem fognak csalódni. Ami engem illet, már most óvatosan meg merem jósolni, hogy az év végi összesítésemben ott lesz ez a lemez is.
Cat szerint: [rating:4.5]
Bruzsy szerint: [rating:0.0]