Megjelenés dátuma: 2006. október 3.

[mp3player width=177 height=240 config=fmp_jw_widget_config.xml playlist=killers_samstown.xml]

Rögtön azután, hogy megírtam a Hot Fuss ismertetőjét, vettem egy nagy levegőt és belevágtam a második albumba. Nos, hogy mondjam, szinte azonnal beigazolódott, hogy megérte minden egyes perc, amit anno azzal töltöttem, hogy "szokjam" a The Killers zenéjét, merthogy  gyakorlatilag az első pillanattól imádom ezt az albumot.

A Sam's Town pont olyan, mint beülni egy porladó amerikai városka kopottas cirkuszába, amely minden erejével azon van, hogy a régi csillogást valahogy megőrizze. Már az első szám nyitánya és zárása ezt az érzést kelti, majd köszöntik a nézőket és jönnek szépen sorban a fellépők: a korosodó díva, a lovas artisták, a bohócok, a bűvész... A lemez annyira kerek egészet alkot, hogy sok másikkal ellentétben ezt mindig elejétől a végéig hallgatom. A Sam's Town feszes kezdésével vesz meg, aztán ahogy az Enterlude átvált a When You Were Young-ba, na az az album egyik legjobb pillanata. A Bling-ért a westerfilmes gitáralapja miatt vagyok oda, a Read My Mind hihetetlen mit hoz ki a szám második felében a felszínes kezdéséből, az Uncle Jonny pedig minden rockzene rajongónak kötelező darab. Nem sorolom tovább, mert egyszerűen az összes számot szeretem ezen az albumon, ez pedig nem túl gyakori nálam.

A The Killers megőrizte retrós hangzását, de az első albumhoz képest a Sam's Town sokkal többet merít az amerikai rockzenei világból. Bár nem igazán vannak rajta olyan kiugró slágerek, mint például a Jenny Was A Friend Of Mine vagy az All These Things That I've Done, viszont hihetetlenül egységes és így egységében szerintem jobban is szerethető. Ami engem illet, az utóbbi hetekben ezt az albumot hallgatom a legtöbbet. Mit tehetnék még hozzá zárásként? Stilszerűen: "we hope you enyojed your stay". Mi az hogy, a magam részéről olyannyira, hogy rögtön kijövetelkor veszem is a jegyet a következő előadásra.

Cat szerint: [rating:5.0]

Bruzsy szerint: [rating:5.0]