Eme történelmi pillanattal, új rovat mutatkozik be a Rockonlelkek blogon. Még pedig szerény személyem fog meglátásokat közzétenni az általam kimondottan nem kedvelt együttesekről, zenékről, albumokról, úgy összességében. Ez persze nem jelenti a Gagyipop Sisterhood valódi zenét ajánló blogjának végét, csak jelen pillanatban felkészülök az őszi idény legjobban várt albumára, Heidi Montag debütáló CD-jére, és addig is élek a felkínált lehetőséggel és ezennel bejelentem: A Gagyipop Visszavág!
Csapjunk is a lovak húrok közé, egyik személyes kedvenc rock bandámról lesz szó a következőkben, akik erőteljes tehetségtelenségükkel, és a zeneszerzés területén meglévő inkompentenciával hódították el tinilányok millióinak a szívét. Bár tudjuk, két riffből nem lehet albumot írni, ők mégis megpróbálják, hisz takarékosnak takarékos megoldás, és könnyű „vadi új” hangzású lemezt készíteni., hamár Chad Kroeger orgánuma nem teszi olyan könnyen lehetővé ezt. De az állandóságnak is megvan a maga szépsége, még akkor is, ha az állandóan melírozott, aranyszőke haj nem a férfias külsőt erősíti.
Annyit azért köszönhetünk nekik, hogy a „hardcore metal” fanok táborát nem csak számokban erősítették meg milliókkal, hanem a rajongóik igazi, torokmélyről fakadó sikolya rengeteget segített abban, hogy eme rétegközönség hallassa is a hangját. És mégis mi lehet a sikerük titka?
Feltételezem nem Imogen Heap „ Hide and Seek” című számának „hangszerelését” alulmúló muzsika, és nem is a gitártudásuk. Talán akkor a dalszövegeik?
Azt hiszem mégsem. Talán a 14 éves pályafutás és a kitartó pénzpumpálás a marketing gépezetbe volt az, ami meghozta a sikert. A fent idézett dal, pl. csak az Egyesült Államokban fél millió single eladást könyvelhetett el, a két legnépszerűbb album, pedig együttesen 13,5-14 milliót, szintén csak az USA-t figyelembevéve. De persze mint tudjuk, semelyik sztár sem érhet el önmagában semmit, ezért Kroeger előbb Pókember segítségét kérte, majd pedig elkészítette élete egyik „legzúzósabb” számát, amiben végre gitárszólót is hallhattunk, úgy hogy ő is színpadra lépett. Mondjuk a szám nem is az ő neve alatt jelent meg.„And this is how you remind me
This is how you remind me
Of what I really am
This is how you remind me
Of what I really am”
De az is lehet, hogy a negatív marketing tényleg működik, és a portugál heavy metal bulin történt Nickelback fel- és lelépés hagyott maradandó emléket, legalább az európai rajongóban. Mert az együttesben úgy tűnik nem nagyon. Pedig ott igazán erőteljesen beleverték Kroeger fejébe, hogy a zenéje nem más, mint szimpla zaj, és még annak is szar?!