Megjelenés dátuma: 2010. március 23.
[mp3player width=177 height=240 config=fmp_jw_widget_config.xml playlist=scorpions.xml]
Hogy is lehetne elkezdeni az írást egy 45 éves (!) együttes albumával kapcsolatban? Én a magam részéről a legnagyobb tisztelettel viseltetek irántuk, még akkor is, ha személy szerint – pár szám kivételével - nem túlzottan vagyok oda a zenéjükért. Ugyanakkor elvitathatatlanul nagy szerepük van a klasszikus hard rock történetében. Ez a német banda valóban elismertséget és világhírt vívott ki magának, és fennállásuk során olyan zenekarok voltak az előzenekarai, mint a Metallica, a Bon Jovi vagy éppen a Def Leppard. Többször felléptek nálunk is, sőt, nekik köszönhetően ismerte meg a nagyobb közönség az Omega együttes Gyöngyhajú lány című számát, melynek átiratát White Dove címmel adták elő. A Scorpions 2010. január 24-én a hivatalos honlapon jelentette be, hogy a Sting in the Tail lesz az utolsó albumuk, amelyet egy várhatóan 2012-ig tartó világ körüli turné követ, ezután pedig feloszlanak.
Megmondom őszintén, nem fűztem túl nagy reményeket az új albumhoz, ehhez képest pedig hihetetlen pozitív csalódást okozott. Merthogy ez a lemez egyszerűen remek! Elejétől a végéig klasszikus hard rock, fülbemászó dallamokkal és élvezetes gitár riffekkel. Hangulatilag az együttes 80-as évekbeli, legsikeresebb korszakát idézi, amikor olyan nagy slágereik születtek, mint a Still Loving You, a No One Like You vagy a Rock You Like a Hurricane. A Sting in the Tail is tele van gyöngyszemekkel. Az albumnyitó Raised On Rock, ami rögtön hangulatba hoz, az utána következő címadó dal sem ad alább a pörgésből, aztán a The Good Die Young lassabb vizekre evez, de ebből sem hiányozhat a gyönyörű gitárszóló. A No Limit maga a klasszikus hard rock himnusz, a Lorelei pedig olyan csodaszép lírai dal, amilyet talán a Still Loving You óta nem is írt a banda, a Turn On You és a Spirit Of Rock pedig már igazi örömzene. Egyetlen dologba tudok belekötni, a Sly helyett inkább valami pörgősebb dal kellett volna, mert így a 11-ből 4 dal lassú az albumon, ez pedig egy picit sok. De ezzel együtt is a Scorpions egy kiemelkedő lemezt rakott le az asztalra idén.
És hogy valóban ez lesz-e a vége? Nos, azt majd meglátjuk, hiszen számos együttes tért már vissza holtából egy új album vagy koncert kedvéért. Nem is csoda amúgy, azok a zenészek akik gyakorlatilag egész életüket a színpadon töltötték, nem tudnak sokáig távol maradni tőle. Akárhogy is, a végére nem maradt más, mint megköszönni a több évtizedes munkájukat és azokat a remek dalokat, amelyek visszavonhatatlanul bevonultak a klasszikusok közé.
Cat szerint: [rating:4.5]
Bruzsy szerint: [rating:4.0]