Megjelenés dátuma: 2008. augusztus 18.
[mp3player width=177 height=240 config=fmp_jw_widget_config.xml playlist=tate.xml]
Na, akkor lássunk megint egy (mifelénk) kevésbé ismert és sokkal többet érdemlő indie bandát. A The Airborne Toxic Event egy öttagú amerikai együttes, 2006-ban álltak össze, nevüket pedig Don DeLillo White Noise című könyvének egyik novellájából kölcsönözték. Már ebben az évben bejutottak a Rolling Stone magazin "Top 25 MySpace bands" listájára, majd 2008-ban kijött a debütáló albumuk.
Nem olyan rég kikerült ide a blogra egy single az albumról, a Does This Mean You're Moving On? Látszik, hogy mind a ketten eléggé odavagyunk érte, és nincs ez másképp az albummal sem :) Nagyjából amúgy ez a laza, pökhendi, nyers stílus jellemzi az egész lemezt. A TATE alapvetően nem más, mint garázsrock, a jobbik fajtából - legalábbis az album eleje ebbe a hitbe ringat minket, olyan számokkal, mint a nyitó Wishing Well, Gasoline, vagy épp a Happiness is Overrated. Épp ezért jó nagyot koppan az állunk, mikor meghalljuk hetedikként a Sometime Around Midnight-ot, ami konkrétan nagyzenekari introval indul, szép lassan elkezdődik és valami fantasztikus ívet jár be - nem véletlenül a zenekar legismertebb száma. Két könnyedebb, és nem kevésbé remek dal után végül egy hasonlóval zárul az album: az Innocence csodálatos, majd' 2 perces hegedű és bőgő felvezetést kapott.
Furán skizo érzés hallgatni ezt a lemez, mert a hangulata végig inkább borongós és melankólikus, mégis jó kedvem lesz tőle. Valószínűleg a számok zömét jellemző lazaság az oka - szeretem ezt a csibészes stílust, és kevesen tudják valóban jól visszaadni a zenében. A banda amúgy novemberben Európában koncertezik, 25-én éppen Bécsben lépnek majd fel - ennél közelebb nem jönnek most sajnos. El kéne menni...
Cat szerint: [rating:4.5]
Bruzsy szerint: [rating:4.5]
